Kedves testvérek!
A mai pénteken is keresztútra hívunk benneteket, de nem a megszokott formában, hiszen a járvány miatt már nem tudunk összegyűlni a templomban. Ezért arra kérünk benneteket, hogy ezt a keresztutat otthonotokban, egyénileg vagy a családdal együtt imádkozzátok elgondolkodva Krisztus Urunk áldozatán, amiből számunkra a megváltás és az élet fakadt. Minden pénteken közzéteszünk egy keresztúti elmélkedést, amibe mindenki bekapcsolódhat! Kérjük, segítsetek, hogy ezek idős testvéreinkhez is eljussanak!
Sok kegyelmet adjon ezáltal is az Úr!
Egyesülni Veled szenvedésedben
(dr. Monay Ferenc OFMConv elmélkedései)
Bevezető ima
Édes Jézus, aki hozzánk való nagy szeretetből vállaidra vetted a súlyos keresztet, hogy azt értünk a Kálvária hegyére fölvigyed és ott magadat rá fölfeszíttetni engedd, add, hogy lélekben Veled mehessünk keresztutadon. Egyesülni akarunk Veled szenvedésedben, hogy átérezzük szereteted nagyságát, mellyel értünk a kereszthalált is vállaltad. Eme nagy szeretetért, szeretni akarunk Téged, üdvözítő Jézusunk! Bánjuk, hogy eddig nem szerettünk eléggé; bánjuk, hogy bűneinkkel megbántottunk. Szent véred árja mossa tisztára lelkünket, hogy Veled élve, Veled halva, Veled legyen részünk a boldog örök életben. Ámen.
Első állomás
Jézust halálra ítélik
Pap: Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
Hívek: Mert Szent Kereszted által megváltottad a világot.
Jézust halálra ítélik. Pilátus, bár semmi okot nem talál benne, kimondja mégis az ítéletet, mert fél a felbujtott nép fenyegetésétől, mert retteg a császár haragjától. Elítéli az Istent, hogy kedvében járhasson az embereknek!
Hányszor rémülünk meg mi is az emberek szavától, hányszor remegünk a reánk néző szemektől, hányszor tagadunk meg édes Jézus, gyáván, pusztán emberi tekintetből. Irgalmazz nekünk, kislelkűeknek, hogy megerősödjünk Hozzád való szeretetünkben, és emberektől való félelem soha meg ne ingasson hitünkben.
Pap: Könyörülj rajtunk, Uram!
Hívek: Könyörülj rajtunk!
Második állomás
Jézus vállára veszi a keresztet
Pap: Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
Hívek: Mert Szent Kereszted által megváltottad a világot.
Az Úr Jézus vállaira veszi a keresztet. Átöleli, magához szorítja, hisz készült rá egész földi életén át. Várta, óhajtotta, hogy szenvedése árán megváltsa a bűnös embereket. Ha az ártatlan Jézus elfogadja a keresztet, vajon mi, bűnösök fussunk-e tőle? Ha Ő szívesen vállalja a szenvedést értünk, vajon lehet-e, szabad-e nekünk zúgolódni, ha megpróbáltatás ér?
Keresztet hordozó Jézus, add megértenünk, hogy aki nem veszi fel keresztjét és nem követ Téged, nem méltó Hozzád. Erősíts, hogy Veled hordozva életünk keresztjét, törleszthessük bűneink adósságát.
Pap: Könyörülj rajtunk, Uram!
Hívek: Könyörülj rajtunk!
Harmadik állomás
Jézus először esik le a kereszttel
Pap: Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
Hívek: Mert Szent Kereszted által megváltottad a világot.
Jézus elesik a kereszt alatt. Elesik, mert súlyos az: súlyossá teszik az emberiség bűnei. Köztük a mieink is, az enyéim is.
Áldott Jézus, mivel viszonozzuk szeretetedet, hogy íme bűneink súlyos terhét magadra vállaltad? Add kegyelmedet, hogy szívesen vállaljuk mindenkor törvényeid terhét, viseljük örömmel parancsaid igáját és érezzük annak édességét.
Pap: Könyörülj rajtunk, Uram!
Hívek: Könyörülj rajtunk!
Negyedik állomás
Jézus édesanyjával találkozik
Pap: Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
Hívek: Mert Szent Kereszted által megváltottad a világot.
A keresztet vivő Jézus szembetalálkozik szent Anyjával. Szenved mind a kettő. Az anya, aki látja Fiát összetörten, a halálos ítélet helyére vánszorogni; a Fiú, aki látja a legjobb anya szívét érte vérezni.
Szenvedő Jézus, vérző szívű Mária, ki ne indulna meg a Ti nagy fájdalmatok láttán? Ha ott lehettem volna mellettetek a keresztúton, mily részvéttel vigasztaltalak volna mindkettőtöket! Igen, igen, ha ezután az élet keresztútján szenvedőkkel találkozom, nem fogom őket elkerülni. A Ti fájdalmatok, Jézus és Mária, öntsön szívünkbe részvétet, szeretetet a szegények, a szenvedők, az elhagyatottak iránt.
Pap: Könyörülj rajtunk, Uram!
Hívek: Könyörülj rajtunk!
Ötödik állomás
Cirenei Simon segít Jézusnak vinni a keresztet
Pap: Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
Hívek: Mert Szent Kereszted által megváltottad a világot.
Cirenei Simont kényszerítik, hogy segítsen Jézusnak a keresztet vinni. Mily legyöngült, mily összetört lehetett már az Üdvözítő, hogy emberi részvétre szorult a kereszt hordozásában. Megtört szemeivel azonban, hiába néz körül, nincs, aki segítsen neki. Azt a majorból jövő munkást is úgy kell kényszeríteni, hogy könnyítse a súlyos terhet.
Hányszor kell minket is, engem is, erővel kényszeríteni, hogy mindennapi keresztünket, apróbb-nagyobb kötelességeinket elvégezzük. Pedig ha megfontoljuk, hogy napi munkánk pontos végzésével mindenkor Istennek szolgálunk, az Ő akaratát teljesítjük, bizony nagy kegyelemnek kell tekintenünk, ha bármilyen munkát végezhetünk. Keresztet hordozó Jézus, add, hogy megértsük, hogy Neked szolgálunk, amikor napi munkáinkat végezzük, a Te útjaidat járjuk, amikor kezünkkel, eszünkkel tisztességesen dolgozunk.
Pap: Könyörülj rajtunk, Uram!
Hívek: Könyörülj rajtunk!
Hatodik állomás
Veronika kendőt nyújt Jézusnak
Pap: Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
Hívek: Mert Szent Kereszted által megváltottad a világot.
Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak. Íme, egy gyönge nő, akinek annyi ezer dühöngő ellenség között is van bátorsága részvéttel közeledni az Úrhoz, hogy enyhítse szenvedéseit. A kendőn, amellyel a szenvedő Jézus verejtékes arcát letörli, ott marad az Úr képe. Ez Veronika jutalma, övé lett örökre az Úr igaz arca.
Vésd a mi szíveinkbe is, értünk szenvedő Jézusunk, szent arcodnak vonásait, hogy Téged soha el ne feledjünk. És ha eddig elfeledtünk, oh, jaj, talán megtagadtunk, ezerszer bánjuk! Maradj velünk, isteni jelenléted erejével, hogy ezután soha el ne hagyjunk, Tőled soha-soha el ne szakadjunk.
Pap: Könyörülj rajtunk, Uram!
Hívek: Könyörülj rajtunk!
Hetedik állomás
Jézus másodszor esik el a kereszttel
Pap: Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
Hívek: Mert Szent Kereszted által megváltottad a világot.
Másodszor esik el a kereszt súlya alatt a szenvedő Jézus. Értünk legyöngült vállait nyomja a bűn: a bűn, amelyet újra és újra elkövetünk.
Mily hálátlanok is vagyunk veled Jézus. Ha egyszer, ha tízszer, ha százszor is megbocsátasz, mi újra és újra visszatérünk bűnös szokásainkhoz, nem kerüljük az alkalmakat, ismét és ismét megbántunk gonoszságainkkal. Nem akarjuk tovább így folytatni. Súlyos esésedre kérünk, add még egyszer kegyelmedet, hogy bűneink eséséből kiemelkedjünk, és azokkal többé soha meg ne bántsunk.
Pap: Könyörülj rajtunk, Uram!
Hívek: Könyörülj rajtunk!
Nyolcadik állomás
Jézus szól a síró asszonyokhoz
Pap: Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
Hívek: Mert Szent Kereszted által megváltottad a világot.
Jézus az Őt sirató jeruzsálemi asszonyokkal találkozik. A sok ellenség között akadnak mégis résztvevő lelkek, akiket megindít az ártatlan Jézus sok szenvedése, könnyezve nézik a halálba menőt. Az Úrnak jól esik a részvét, de most sem magára gondol, hanem az emberekre. A szerencsétlen bűnösökre, akikért hiába szenved, akikért hiába hullatja vérét, hiába adja életét, akik nem akarnak Őbenne hinni, akik nem akarnak a bűnből megtérni, akik készakarva rohannak a kárhozat felé. „Jeruzsálem leányai – mondja fájdalommal nekik -, ne rajtam siránkozzatok, hanem sirassátok magatokat és fiaitokat.”
Úgy van, édes Jézus, mikor fájdalmaidról emlékezünk, akkor magunkon kell leginkább sírnunk, akik szenvedéseidet okoztuk. Jaj nekünk, ha hiába hull drága véred értünk, ha nem akarunk annak kegyelmében részesülni, ha nem akarunk egész szívvel Hozzád térni. Adj nekünk hitet, erős hitet és hitünk szerint való életet, hogy ne szenvedj értünk hiába.
Pap: Könyörülj rajtunk, Uram!
Hívek: Könyörülj rajtunk!
Kilencedik állomás
Jézus harmadszor esik el a kereszttel
Pap: Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
Hívek: Mert Szent Kereszted által megváltottad a világot.
Harmadszor is összeesik a kereszt alatt a szenvedő Jézus. Súlyos a teher, mely így nyomja a halálra menő Üdvözítő vállait. Nem lehet azt könnyelműen semmibe venni, ami háromszor okoz új kínokat, gyötrelmeket az Isten Fiának.
És mégis, mily könnyelműek vagyunk mi mindnyájan Üdvözítő Jézusunk, midőn, bár látjuk háromszoros esésedet, mégis újra és újra elkövetjük bűneinket. Szenvedésed erejére kérünk, add kegyelmedet, hogy megértsük végre valahára a bűn gonoszságát és töredelmesen bánva eddigi botlásainkat, soha többé ezekkel meg ne bántsunk.
Pap: Könyörülj rajtunk, Uram!
Hívek: Könyörülj rajtunk!
Tizedik állomás
Jézust megfosztják ruháitól
Pap: Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
Hívek: Mert Szent Kereszted által megváltottad a világot.
Jézust megfosztják ruháitól. Íme, az Isten Fia, a legnagyobb megaláztatásban. A letépett ruhával feltépett sebekből bőven ömlik újra a vér, az isteni Bárány vére. Ki tépte le a ruhát? Ki szaggatta fel újra a sebeket? A pogány poroszlók keze csak hitvány eszköz volt. Az emberek bűnös vágyai, nemtörődömsége, hitetlenségei tépik fel legfájóbban a legtisztább Isten-ember vérző köntösét.
Megalázott, szenvedő Jézusunk, nekünk járna a megalázás és a szenvedés, nem Neked, aki örök tisztaság vagy. Mi vagyunk, akik nem őriztük eléggé lelkünk ártatlanságát, megfertőzve azt gondolattal, beszéddel, mulasztással. Mellünket verve valljuk bűneinket. Vérző sebeidre kérünk, töröld el vétkeinket és segíts ártatlan, tiszta életre.
Pap: Könyörülj rajtunk, Uram!
Hívek: Könyörülj rajtunk!
Tizenegyedik állomás
Jézust a keresztre szegezik
Pap: Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
Hívek: Mert Szent Kereszted által megváltottad a világot.
Jézust keresztre feszítik. Szétfeszítik tagjait, felszaggatják újra sebeit, sőt újakkal tetézik: kemény vasszegekkel odaszögezik a kereszt fájához kezeit, lábait. Ott függ hát a szégyen fáján, ég és föld között. Ellenségei kárörömmel szemlélik kínjait. A haldoklónak sem irgalmaznak, még a kereszten is gúnyolják. Ő pedig imádkozik, értük, értünk mindnyájunkért.
Keresztre feszített Jézus, aki megmondottad, hogy ha fel leszel magasztaltatva a földről, mindeneket magadhoz vonzol, esedezünk Hozzád, amint most itt fölmagasztaltattál a keresztfán, vonj minket, mindnyájunkat Magadhoz, hogy ne az írástudók és farizeusok tömegével szidalmazzunk és káromoljunk, hanem a megtérő latorral Urunknak Istenünknek ismerjünk.
Pap: Könyörülj rajtunk, Uram!
Hívek: Könyörülj rajtunk!
Tizenkettedik állomás
Jézus meghal a kereszten
Pap: Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
Hívek: Mert Szent Kereszted által megváltottad a világot.
Jézus meghal a kereszten. A három órás haláltusa véget ér, a láztól égő ajkak elhalványodnak, a szeretettől sugárzó szemek megtörnek, a töviskoszorús fej lehanyatlik, az Isten Fia meghal a bűnös emberért. A föld is megremeg, a sziklák is megrepednek. Vajon a mi lelkünk, melyért szintén meghalt Jézus, megremeg-e a gondolatra, hogy Isten Fia életét, vérét adta érte, vajon megnyílik-e bánatra bűnei felett, amelyekkel az Úr halálát okozta?
Értünk meghalt Jézusunk! Mi is, a mi bűneink által okai voltunk halálodnak. Beismerjük gonoszságainkat és kereszted átölelve, arra kérünk, adj erőt, hogy bűneinkből fölkeljünk. Ha Te meghaltál érünk, mi kezdjünk el, végre valahára, Érted élni.
Pap: Könyörülj rajtunk, Uram!
Hívek: Könyörülj rajtunk!
Tizenharmadik állomás
Jézus testét leveszik a keresztről
Pap: Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
Hívek: Mert Szent Kereszted által megváltottad a világot.
Jézus testét leveszik a keresztről. A Szűzanya ölébe veszi még egyszer és utoljára Szent Fiát, mint 33 évvel ezelőtt, Betlehemben. Mily boldogság volt akkor az isteni Gyermeket ölelni, mily fájdalom ma az átszögezett kezeket és lábakat, az átszúrt oldalt, az élettelen testet szemlélni. Ki fogja fel az anyaszív fájdalmát, amely így megölve látja Szent Fiát! És mit mondjunk mi az Anyának, aki tudja, hogy mi is okai voltunk e halálnak?
Fájdalmas Anya, veled csókolom Szent Fiad átszegezett lábait, hogy bánjam minden léptemet, mely helytelen útra vitt. Veled csókolom az átszegezett kezeket, hogy megutáljam tetteimet, amelyek bűnösök voltak. Veled mélyedek el a szentséges Szív mély sebeibe, hogy megtisztuljak minden bűnös gondolattól, vágytól, érzéstől, mely bensőmet eddig forrongásban tartotta. A Te fájdalmad erősítsen Szűzanyám, az élet nehéz kísértései között, nehogy bűneimmel újra keresztre szögezzem az áldott Jézust.
Pap: Könyörülj rajtunk, Uram!
Hívek: Könyörülj rajtunk!
Tizennegyedik állomás
Jézus testét sírba helyezik
Pap: Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged.
Hívek: Mert Szent Kereszted által megváltottad a világot.
Jézust eltemetik. Akinek az életben nem volt hova lehajtania fejét, halála után is az arimatei József által kölcsönadott sírjában talál nyugvóhelyet. Az Isten Fia mindenről lemondott, hogy az ember lelke újra gazdaggá legyen.
Megváltó Jézusunk, aki elhagytad a mennyei dicsőséget, és szegényül éltél, még szegényebben haltál meg érettünk, megrendülve borulunk le sírod előtt. Te mindenről lemondtál a földön, hogy számunkra a mennyországot biztosítsd. Add nekünk megértenünk, hogy a föld minden kincse, a hírnév, a gyönyörök mit sem érnek a mennyországhoz képest. Add, hogy tudjunk érted mindenről lemondani, mindent feláldozni, hogy a földön, de nem a földért élve, örök életünk legyen majdan Veled a mennyben.
Pap: Könyörülj rajtunk, Uram!
Hívek: Könyörülj rajtunk!
Befejező ima
Örök mindenható Isten, aki Szent Fiad keresztútja és fájdalmas halála által a világnak váltságot adtál, alázattal kérünk, engedd, hogy akik Őt keresztútján lélekben követtük, Hozzá mindörökké hűek maradjunk.
Kegyes Megváltónk, édes Jézus, aki szenvedtél és meghaltál értünk, add, hogy keresztutadról elmélkedve ne csak bánjuk bűneinket, amelyek fájdalmaidnak okozói voltak, hanem erős elhatározással megjobbítva életünket, kiengeszteljük megbántott Szívedet és a mai nappal új életet kezdve, méltókká legyünk szeretetedre: ki élsz és uralkodol örökkön örökké. Ámen.
Imádkozzunk a Szentatya szándékára:
Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.