A Világosság útját, a Via lucis-t a húsvéti időszakban bármikor végezhetjük a keresztúti imádsághoz hasonló módon. Ezt ajánljuk most figyelmetekbe és személyes imádságaitokba!
Bevezető imádság
A feltámadt Krisztusban, aki a mi üdvösségünk, járjuk be imádságos lélekkel a világosság
útját. A reményre nyitott szívvel fogadjuk a Feltámadott minden ajándékát. Ő, aki az élet
Ura, világosítsa meg világunkat és adjon nekünk erőt, hogy békességszerzők és Isten
országának építői lehessünk.
Könyörögjünk! Istenünk, értünk meghalt és feltámadt Fiadban a remény
megingathatatlan szikláját akartad nekünk adni. Áraszd ránk az igazság és a világosság
Lelkét, hogy bizalommal járjuk életünk útját, s mindig hordozzuk halandó testünkben a
feltámadás bizonyosságát. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
ELSŐ ÁLLOMÁS:
JÉZUS FELTÁMAD A HALÁLBÓL
Ének: SzVU 86,1/ÉE 112,1: Dicsőség, szent áldás, tisztesség
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
F. Mert szent feltámadásod által életet adtál a világnak.
Mt 28,1-7
Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán a magdalai Mária és a másik Mária
elment, hogy megnézze a sírt. Hirtelen nagy földrengés támadt. Az Úr angyala ugyanis
leszállt az égből, odament, elhengerítette a követ és ráült. Tekintete olyan volt, mint a
villám, öltözete meg, mint a hó. Az őrök remegtek tőle való félelmükben, s csaknem
halálra váltak. Az angyal azonban felszólította az asszonyokat: „Ne féljetek! Tudom, hogy
ti Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek. Nincs itt. Feltámadt, ahogy előre megmondta.
Gyertek, nézzétek meg a helyet, ahol nyugodott! Aztán siessetek, vigyétek hírül
tanítványainak: Feltámadt a halálból, előttetek megy Galileába. Ott viszontlátjátok. Íme,
tudtotokra adtam.
Mindenható, örök Isten, add, hogy nagy bizalommal járuljunk atyai jóságodhoz a húsvéti
szent időben, amikor oly bőkezűen nyújtod kegyelmed ajándékait. Kiszabadítottál minket
a tévelygés homályából, engedd, hogy egyre jobban ragaszkodjunk hitünk szent
igazságaihoz. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
MÁSODIK ÁLLOMÁS:
A TANÍTVÁNYOK ÜRESEN TALÁLJÁK A SÍRT
Ének: SzVU 86,2/ÉE 112,2: A halál és élet harcra szállt
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
F. Mert szent feltámadásod által életet adtál a világnak.
Jn 20,1-9
A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz.
Észrevette, hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik
tanítványhoz, akit kedvelt Jézus, és hírül adta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, s nem
tudni, hova tették.” Péter és a másik tanítvány elindult és a sírhoz sietett. Mind a ketten
futottak. De a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz.
Benézett, s látta a gyolcsot, de nem ment be. Nem sokkal később Péter is odaért, bement a
sírba és ő is látta az otthagyott gyolcsot meg a kendőt, amellyel a fejét befödték. Ez nem a
gyolcs közt volt, hanem külön összehajtva más helyen. Most már a másik tanítvány is
bement, aki először ért oda a sírhoz. Látta és hitt. Eddig ugyanis nem értették az Írást,
amely szerint föl kellett támadnia a halálból.
Add meg, kérünk, mindenható Istenünk, hogy akik az Úr feltámadásának kegyelmi erejét
megismertük, a szeretet Lelkének erejével új életre támadjunk. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
HARMADIK ÁLLOMÁS:
A FELTÁMADOTT MEGJELENIK MÁRIA MAGDOLNÁNAK
Ének: SzVU 86,3/ÉE 112,3: Mit láttál, szent asszony a sírnál?
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
F. Mert szent feltámadásod által életet adtál a világnak.
Jn 20,11-18
Mária ott állt a sír előtt és sírt. Amint így sírdogált, egyszer csak benézett a sírba. Látta,
hogy ott, ahol Jézus teste volt, két fehér ruhába öltözött angyal ül, az egyik fejtől, a másik
lábtól. Megszólították: „Asszony, miért sírsz?” „Mert elvitték Uramat – felelte –, s nem
tudom, hová tették.” E szavakkal hátrafordult, s látta Jézust, amint ott állt, de nem tudta
róla, hogy Jézus. Jézus megkérdezte: „Asszony, miért sírsz? Kit keresel?” Abban a
hiszemben, hogy a kertész áll mögötte, így felelt neki: „Uram, ha te vitted el, mondd meg,
hova tetted, hogy elvihessem magammal.” Jézus most nevén szólította: „Mária!” Erre
megfordult, s csak ennyit mondott: „Rabboni”, ami annyit jelent, mint „Mester”. Jézus ezt
mondta neki: „Engedj! Még nem mentem föl Atyámhoz. Inkább menj el testvéreimhez és
vidd nekik hírül: Fölmegyek Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, Istenemhez és a ti Istenetekhez.”
Mária Magdolna elment, és hírül adta a tanítványoknak: „Láttam az Urat, s
ezt mondta nekem.”
Istenünk, te megmutatod igazságod fényét a tévelygőknek, hogy visszataláljanak a helyes
útra. Add meg híveidnek, hogy elutasítsunk mindent, ami a keresztény névvel ellenkezik,
és vállaljuk, ami méltó hozzá. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
NEGYEDIK ÁLLOMÁS:
A FELTÁMADOTT TALÁLKOZIK AZ EMMAUSZI TANÍTVÁNYOKKAL
Ének: SzVU 89,1/ÉE 111,1: Krisztus, virágunk
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
F. Mert szent feltámadásod által életet adtál a világnak.
Lk 24,13-19.25-27
Ketten közülük még aznap elindultak egy Emmausz nevű helységbe, amely Jeruzsálemtől
hatvan stádiumnyi távolságra feküdt. Az eseményekről beszélgettek. Ahogy beszélgettek,
tanakodtak, egyszer csak maga Jézus közeledett, és csatlakozott hozzájuk. De szemük
képtelen volt felismerni. Megszólította őket: „Miről beszélgettetek itt az úton?”
Elszomorodtak, megálltak. Aztán az egyik, akit Kleofásnak hívtak, hozzá fordult: „Te vagy
az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod, mi történt ott ezekben a napokban.”
„Micsoda?” – kérdezte. „A názáreti Jézus esete – felelték –, aki próféta volt, hatalmas
tettben és szóban az Isten és az egész nép előtt.” Erre így szólt: „Ó, ti balgák, milyen
nehezen tudjátok elhinni, amit a próféták jövendöltek. Vajon nem ezeket kellett
elszenvednie a Messiásnak, hogy bemehessen dicsőségébe?” Aztán Mózesen elkezdve az
összes prófétánál megmagyarázta nekik, amit az Írásokban róla írtak.
Istenünk, te Krisztus feltámadásával visszaszerezted nekünk az örök életet. Add
népednek, hogy erős hittel, teljes reménységgel és kételkedés nélkül várjuk mindannak
megvalósulását, aminek beteljesülését megígérted. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
ÖTÖDIK ÁLLOMÁS:
A FELTÁMADOTT EGYÜTT ÉTKEZIK AZ EMMAUSZI TANÍTVÁNYOKKAL
Ének: SzVU 89,2/ÉE 111,2: Ki feküdt sírban
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
F. Mert szent feltámadásod által életet adtál a világnak.
Lk 24,28-35
Közben odaértek a faluhoz, ahová tartottak. Úgy tett, mintha tovább akarna menni. De
marasztalták: „Maradj velünk, mert esteledik, és a nap már lemenőben van.” Betért hát, és
velük maradt. Amikor az asztalhoz ültek, kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte s
odanyújtotta nekik. Ekkor megnyílt a szemük s felismerték. De eltűnt a szemük elől. „Hát
nem lángolt a szívünk – mondták –, amikor beszélt az úton és kifejtette az Írásokat?” Még
abban az órában útra keltek, s visszatértek Jeruzsálembe. Ott együtt találták a tizenegyet s
társaikat. Azzal fogadták őket, hogy valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak. Erre
ők is beszámoltak az úton történtekről, meg arról, hogyan ismerték fel a kenyértöréskor.
Urunk, Istenünk, állj segítségeddel házad népe mellett, és viseld gondját jóságosan.
Részesíts egyszülött Fiad feltámadásában mindnyájunkat, akiknek megadtad a hit
kegyelmét. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
HATODIK ÁLLOMÁS:
FELTÁMADOTT MEGJELENIK AZ APOSTOLOKNAK
Ének: SzVU 89,3/ÉE 111,3: Felkele fényünk
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
F. Mert szent feltámadásod által életet adtál a világnak.
Lk 24,36-43
Míg ezekről beszélgettek, egyszer csak megjelent köztük és köszöntötte őket: „Békesség
nektek!” Ijedtükben és félelmükben azt vélték, hogy szellemet látnak. De ő így szólt
hozzájuk: „Miért ijedtetek meg, s miért támad kétely szívetekben? Nézzétek meg a kezem
és a lábam! Én vagyok. Tapogassatok meg és lássatok! A szellemnek nincs húsa és csontja,
de mint látjátok, nekem van.” Ezután megmutatta nekik kezét és lábát. De örömükben
még mindig nem mertek hinni és csodálkoztak. Ezért így szólt hozzájuk: „Van itt valami
ennivalótok?” Adtak neki egy darab sült halat. Fogta és a szemük láttára evett belőle.
Istenünk, a te kegyelmed ajándéka, hogy híveid egy akarattal követnek téged.
Add népednek, hogy szeressük, amit parancsolsz, vágyakozzunk arra, amit ígérsz, és e
világ változandóságai közepette szívből ragaszkodjunk hozzád, akiben megtaláljuk igazi
örömünket. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
HETEDIK ÁLLOMÁS:
A FELTÁMADOTT HATALMAT AD A BŰNÖK MEGBOCSÁTÁSÁRA
Ének: ÉE 96,1: Az Isten igaz napja ez
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
F. Mert szent feltámadásod által életet adtál a világnak.
Jn 20,19-23
Amikor beesteledett, még a hét első napján megjelent Jézus a tanítványoknak, ott, ahol
együtt voltak, bár a zsidóktól való félelmükben bezárták az ajtót. Belépett, megállt
középen és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” E szavakkal megmutatta nekik kezét és
oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: „Békesség
nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” Ezekkel a szavakkal
rájuk lehelt, s így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az
bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad.”
Kérünk, mindenható Istenünk, tégy minket a feltámadt Úr erejének hirdetőivé, hogy
egykor teljes valóságában elnyerjük a feltámadás ajándékát, amelynek zálogát megadtad
nekünk. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
NYOLCADIK ÁLLOMÁS:
A FELTÁMADOTT MEGERŐSÍTI TAMÁS HITÉT
Ének: ÉE 96,2: Hitetlen hite visszatér
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
F. Mert szent feltámadásod által életet adtál a világnak.
Jn 20,24-29
A tizenkettő közül az egyik, Tamás vagy melléknevén Didimusz, nem volt velük, amikor
megjelent nekik Jézus. A tanítványok elmondták: „Láttuk az Urat!” De kételkedett:
„Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére, és
oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem.” Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a
tanítványok, s Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt.
Belépett, megállt középen, és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” Aztán Tamáshoz
fordult: „Nyújtsd ide az ujjadat és nézd kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és tedd oldalamba!
S ne légy hitetlen, hanem hívő!” Tamás fölkiáltott: „Én Uram, én Istenem!” Jézus csak
ennyit mondott: „Hittél, mert láttál. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.”
Istenünk, te megváltottál és gyermekeiddé fogadtál bennünket. Tekints jóságosan szeretett
fiaidra, és vezess el minket, Krisztusban hívőket az igazi szabadságra és a mennyei
dicsőségbe. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
KILENCEDIK ÁLLOMÁS:
A FELTÁMADOTT MEGJELENIK TIBÉRIÁS TAVÁNÁL
Ének: ÉE 98,1: Krisztus feltámada mind ő nagy kínjából
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
F. Mert szent feltámadásod által életet adtál a világnak.
Jn 21,1-9.13
Jézus újra megjelent a tanítványoknak, ezúttal Tibériás tavánál. Így jelent meg nekik:
Együtt volt Simon Péter, Tamás, melléknevén Didimusz, továbbá a galileai Kánából való
Natanael, Zebedeus fiai, s még két másik tanítvány. Simon Péter így szólt hozzájuk:
„Megyek halászni.” „Veled tartunk” – felelték. Kimentek és bárkába szálltak. De akkor
éjszaka nem fogtak semmit. Amikor megvirradt, Jézus ott állt a parton. De a tanítványok
nem ismerték fel, hogy Jézus az. Jézus megszólította őket: „Fiaim, nincs valami
ennivalótok?” „Nincs” – felelték. Erre azt mondta nekik: „Vessétek ki a bárka jobb oldalán
a hálót, s ott majd találtok.” Kivetették a hálót, s alig bírták visszahúzni a tömérdek haltól.
Erre az a tanítvány, akit Jézus kedvelt, így szólt Péterhez: „Az Úr az!” Amint Simon Péter
meghallotta, hogy az Úr az, magára öltötte köntösét – mert neki volt vetkőzve –, és
beugrott a vízbe. A többi tanítvány követte a bárkával. A hallal teli hálót is maguk után
húzták. Nem voltak messze a parttól, csak mintegy kétszáz könyöknyire. Amikor partot
értek, izzó parazsat láttak s rajta halat, mellette meg kenyeret. Jézus odajött, fogta a
kenyeret, s adott nekik. Ugyanígy halat is.
Urunk, Istenünk, hallgasd meg imádságunkat, és engedd, hogy az evangélium szerinti
élettel valóra váltsuk, amit szent Igéddel üzentél nekünk. Add, hogy elnyerjük mindazt,
amit fogadott gyermekeidnek előre megígértél. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
TIZEDIK ÁLLOMÁS:
A FELTÁMADOTT ÁTADJA PÉTERNEK A LEGFŐBB HATALMAT
Ének: ÉE 103,1: Úr Krisztus feltámadott, ránk malasztja áradott
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
F. Mert szent feltámadásod által életet adtál a világnak.
Jn 21,15-17
Miután ettek, Jézus megkérdezte Simon Pétertől: „Simon, János fia, jobban szeretsz engem,
mint ezek?” „Igen, Uram – felelte –, tudod, hogy szeretlek.” Erre így szólt hozzá:
„Legeltesd bárányaimat!” Aztán másodszor is megkérdezte tőle: „Simon, János fia,
szeretsz engem?” „Igen, Uram – válaszolta –, tudod, hogy szeretlek.” Erre azt mondta
neki: „Legeltesd juhaimat!” Majd harmadszor is megkérdezte tőle: „Simon, János fia,
szeretsz?” Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte: „Szeretsz engem?” S így
válaszolt: „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek.” Jézus ismét azt mondta:
„Legeltesd juhaimat!”
Mindenható Istenünk, te Péter apostol hitvallásával sziklaalapra állítottál minket. Segíts,
hogy rendületlenül helytálljunk minden viszontagságban. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
TIZENEGYEDIK ÁLLOMÁS:
A FELTÁMADOTT ELKÜLDI TANÍTVÁNYAIT A VILÁGBA
Ének: SzVU 90/ÉE 106: Örvendetes napunk támadt
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
F. Mert szent feltámadásod által életet adtál a világnak.
Mt 28,16-20
A tizenegy tanítvány elment Galileába, arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amint
meglátták, leborultak előtte, bár néhányan kételkedtek. Jézus odalépett hozzájuk, és így
szólt: „Én kaptam minden hatalmat égen és földön. Menjetek tehát, tegyétek
tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek
nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én
veletek vagyok mindennap, a világ végéig.”
Istenünk, te a nemzetek meghívásával mindenkor gyarapítod Egyházadat. Oltalmazd
szüntelen segítségeddel azokat, akiket a keresztvízzel tisztára mosol. Krisztus, a mi Urunk
által.
Ámen.
TIZENKETTEDIK ÁLLOMÁS:
A FELTÁMADOTT FELMEGY A MENNYBE
Ének: SzVU 95/ÉE 118: Krisztus a mennybe fölmene
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
F. Mert szent feltámadásod által életet adtál a világnak.
ApCsel 1,6-11
Az egybegyűltek megkérdezték Jézust: „Uram, mostanában állítod helyre Izrael
országát?” „Nem tartozik rátok – felelte –, hogy ismerjétek az időpontokat és a
körülményeket. Ezeket az Atya szabta meg saját hatalmában. De megkapjátok a Szentlélek
rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában,
sőt egészen a föld végső határáig.” Azután, hogy ezeket mondta, a szemük láttára
fölemelkedett, és felhő takarta el szemük elől. Amint merőn nézték, hogyan emelkedik az
égbe, egyszerre két férfi termett mellettük fehér ruhába öltözve. Ezt mondták nekik:
„Galileai férfiak! Mit álltok itt égre emelt tekintettel? Ez a Jézus, aki tőletek az égbe
vétetett, úgy jön el ismét, amint szemetek láttára a mennybe ment.”
Mindenható Istenünk, hadd ujjongjunk szent örömmel és hadd vigadjunk gyermeki
hálaadással, mert szent Fiadnak, Krisztusnak mennybemenetele a mi fölemelkedésünk:
ahová ugyanis a Fő eljutott dicsőségben, oda kapott meghívást az egész test, az Egyház,
reménységben. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
TIZENHARMADIK ÁLLOMÁS:
A TANÍTVÁNYOK MÁRIÁVAL EGYÜTT VÁRJÁK A MEGÍGÉRT SZENTLELKET
Ének: SzVU 259/ÉE 126: Jöjj, Szentlélek Úristen
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
F. Mert szent feltámadásod által életet adtál a világnak.
ApCsel 1,12-14
Erre az Olajfákról elnevezett hegyről, amely Jeruzsálemtől egy szombatnapi járásra van,
visszatértek Jeruzsálembe. Amint megérkeztek, fölmentek az emeleti terembe, ahol együtt
szoktak lenni: Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Alfeus
fia, Jakab, a buzgó Simon és Jakab testvére, Júdás. Mindannyian egy szívvel, egy lélekkel
állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt.
Mindenható Istenünk, add, hogy felragyogjon fölöttünk dicsőséged fénye, és Szentlelked
világossága bátorítsa azok szívét, akik kegyelmedből újjászülettek. Krisztus, a mi Urunk
által.
Ámen.
TIZENNEGYEDIK ÁLLOMÁS:
A FELTÁMADOTT ELKÜLDI A SZENTLELKET
Ének: SzVU 102,1-2/ÉE 124: Szentlélek Isten, szállj le ránk
V. Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
F. Mert szent feltámadásod által életet adtál a világnak.
ApCsel 2,1-6
Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak.
Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és
egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és
leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző
nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket. Ez idő tájt vallásos
férfiak tartózkodtak Jeruzsálemben, az ég alatt minden népből. Amikor ez a zúgás támadt,
nagy tömeg verődött össze. Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén
hallotta, amint beszéltek.
Istenünk, te bőségesen árasztod Egyházadra mennyei ajándékaidat. Őrizd bennünk a
kegyelmet, amelyet adtál, hogy a Szentlélek belénk öntött ereje mindenkor elevenen
működjék, és a lelki táplálék gyarapítsa bennünk a kegyelmi életet. Krisztus, a mi Urunk
által.
Ámen.
Befejező imádság
Könyörögjünk! Istenünk, te egyszülött Fiadnak, Urunk, Jézus Krisztusnak feltámadásával
megörvendeztetted a világot. Add, kérünk, hogy az ő szent Anyjának közbenjárására
eljussunk az örök élet örömébe. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
Ének: SzVU 87/ÉE 100: Föltámadt Krisztus e napon.