Nyolcadik alkalom

Föltekintünk a szegénység ködfelhőin át
Páduának csillagára, Szent Antal, terád
Bízva hozzád fordulunk, Bajainkban gyámolunk,
Hallgat szádra, hő imádra Jézus, jó Urunk.

Szent Ferencnek nyomdokában vigasztalva jársz,
Nyert ügyünk van, ha te ott fent oltalmunkra állsz.
Szánd a néma szenvedőt, aggódót a harc előtt;
Szánd a bárányt, hogyha látod a tövisben őt.

Tiszta férfi, karjaidban a kis Jézus ül,
Szólj mellettünk, mert szavadra hozzánk édesül,
Ő az angyali kenyér, Lelkünk csak belőle él,
Porló testünk feltámadást csak benne remél.

Elmélkedés: Szent Antal önmegtagadásáról

Aki nem tagadja meg magát semmiben, az nem tud ellenállani sokáig a bűnnek. Krisztus megadta az utasítást: „Aki tanítványom akar lenni, tagadja meg önmagát, vegye magára keresztjét és kövessen engem.” Szent Antal Jézusnak eme szavait egész életében szigorúan követte. Nemcsak akaratát vetette alá szigorú fegyelemnek, de testét is folytonos böjttel és önsanyargatással tartotta féken. Már kis gyermekkorában kitűnt ebben. Később pedig oly szigorúan böjtölt, hogy csak annyi táplálékot vett magához, amennyi életben maradásához szükséges volt. Szőrcsuhája alatt szúrós vezeklőláncot viselt, amely testét minden mozdulatánál gyötörte.

Keresztény atyámfia! A szenteket nem mindenben követhetjük ugyan, de legalább hasonlókká lehetünk hozzájuk. A szigorú önsanyargatást nem kívánja Isten mindenkitől, de kisebb dolgokban nekünk is önmegtagadóknak kell lennünk. A testnek és az érzékeknek kívánságait nem szabad szabadjára ereszteni, hanem meg kell fékeznünk azokat. Nem szükséges mindent látni, hallani, vagy minden után kíváncsiskodni. Nem szükséges oly táplálékot vagy italt magadhoz venned mindig, amely talán legjobban esik. Lám, mindezekben parancsolhatsz érzékeidnek és elhiheted, hogy nagy hasznát látod a lelki életben. Tedd föl magadban, hogy ma Szent Antal tiszteletére ételben és italban mértékletes és önmegtagadó leszel.

Fohász Szent Antalhoz

Ó, Szent Antal! Ki az Úr Jézus példája szerint folytonos önmegtagadásban viselted az élet keresztjét, kérlek, segíts meg engem keresztem viselésében, hogy én is méltó követője legyek az édes Üdvözítőnek. Vigyázz reám, hogy a gonosz kísértések és vágyak lelkemet ne gyöngítsék. Adj erőt, hogy érzékeimet és testem bűnös kívánságait mindenkoron fékezzem, magam akaratát és hajlamait megtagadjam, bűneim fölött igaz bűnbánatot tartsak, s ekként követve téged, eljussak az örök élet országába. Amen.

Dicső Szent Antal, Isten kedveltje,
Ki a mennyekben tündökölsz fent!
Liliom-tiszta, kinek karjába’
A kis Jézus édesen pihent.

Te csodatevő, ki száz bajunkban
Érezteted szent segélyedet:
Szívünkből áldunk, általad várunk
Az Úr Istentől dús kegyelmet.

Dicső Szent Antal, gyöngék védelme,
Ki megtalálod, mi elveszett!
Szívünknek oda a tisztasága,
S Urunkhoz jutni így nem lehet.

Elvesztettük az utat a mennybe:
Ha nem segítesz, mi lesz velünk?
Esengve kérünk, hogy jöjj mivélünk,
S mutasd a biztos utat nekünk!

Imádság

Alázatos szívvel fordulok hozzád,
szomorodottak vigasztalója, szent Antal!
Kérlek téged, tekints kéréseimre
és életem azon nehéz helyzeteire,
amelyekben most pártfogásodat kérem.
Jöjj segítségemre, aki mindenkin segítesz, ha hozzád folyamodik.
Könyörögj érettem Krisztus Urunknál, ó, Szent Antal,
aki az Ő hű szolgája vagy!
Erős pártfogóm, arra kérlek,
eszközöld ki mindenek előtt bűneim bocsánatát,
hogy a kegyelmet, amit Isten számomra előkészített,
minél könnyebben befogadhassam.
Mint Isten kedves barátja, kérlek,
vidd elé az én kéréseimet.
Nyerj meghallgatást ügyemben,
hogy a gondviselő Istent itt e földön s az örökkévalóságban
dicsérhessem és magasztalhassam. Ámen.

(rövid csend)

Mi Atyánk…

Üdvözlégy…

Dicsőség…

Záró könyörgés

Hatalmas csodatévő Szent Antal, hozzád menekülünk szükségeinkben.
Szíved annyira lobogott Isten és felebarátaid szeretetének tűzétől, hogy méltó voltál a szegénységben született kis Jézust karjaidon hordozni.
Azért fordulunk Hozzád teljes bizalommal, és kérünk, légy közbenjárónk az édes Üdvözítőnél, hogy könyörüljön rajtunk mostani szükségünkben. Nyerd meg hát számunkra azt a kegyelmet, amelyért alázattal esedezünk hozzád.

Páduai Szent Antal, Jézus barátja, könyörögj érettünk!

 

Kilencedik alkalom

Föltekintünk a szegénység ködfelhőin át
Páduának csillagára, Szent Antal, terád
Bízva hozzád fordulunk, Bajainkban gyámolunk,
Hallgat szádra, hő imádra Jézus, jó Urunk.

Szent Ferencnek nyomdokában vigasztalva jársz,
Nyert ügyünk van, ha te ott fent oltalmunkra állsz.
Szánd a néma szenvedőt, aggódót a harc előtt;
Szánd a bárányt, hogyha látod a tövisben őt.

Tiszta férfi, karjaidban a kis Jézus ül,
Szólj mellettünk, mert szavadra hozzánk édesül,
Ő az angyali kenyér, Lelkünk csak belőle él,
Porló testünk feltámadást csak benne remél.

Elmélkedés: Szent Antalról az elveszett dolgok patrónusáról

A régi századokban és mostanában is sokan tapasztalják, hogyha Szent Antal közbenjárását bizalommal kérik, elveszett dolgaik megkerülnek. Vajon miért éppen Szent Antalhoz fordulunk ilyen esetekben? Talán azért, mert ő is megtapasztalta életében, mit jelent értékes dolgainkat elveszíteni és megtalálni. Amikor Bolognában a rendi újoncokat tanította, egyszer elloptak tőle egy értékes kéziratot, melyen éveken át annyit dolgozott, a Zsoltárokhoz írt magyarázatait. Isten jobb belátásra késztette a tolvajt, aki a könyvet hamarosan visszahozta. A fájdalmas veszteség, majd pedig az öröm, melyet szent Antal érzett, amikor értékes iratait visszakapta, készteti bizonyára azóta is arra, hogy másoknak is kieszközölje a megtalálás örömét. Életében és holta után is készséggel siet felebarátai megsegítésére. Szent Antal példáján keresztül megtapasztalhatjuk, hogy aki az életét egészen Istennek adja, azt legapróbb szükségében is gondviselő szeretettel segíti az Úr!

 Fohász Szent Antalhoz

Ó, dicső Szent Antal! Köszönjük, hogy figyelmes és tevékeny szeretettel figyelsz imáinkra és azon vagy, hogy mindenkin segíts, bármilyen ügyes-bajos dolgainkban fordulunk is hozzád. Szeretnénk most rád bízni lelki kincseinket. Kérünk, segíts, nehogy elveszítsük lelkünk menyegzős ruháját, a megszentelő kegyelmet. Taníts minket, hogy téged követve életünkben is Isten legyen a legnagyobb kincsünk, őt keressük és találjuk meg minden nap, és a vele való törekedés vágyát soha el ne veszítsük! Ámen.

Dicső Szent Antal, Isten kedveltje,
Ki a mennyekben tündökölsz fent!
Liliom-tiszta, kinek karjába’
A kis Jézus édesen pihent.

Te csodatevő, ki száz bajunkban
Érezteted szent segélyedet:
Szívünkből áldunk, általad várunk
Az Úr Istentől dús kegyelmet.

Dicső Szent Antal, gyöngék védelme,
Ki megtalálod, mi elveszett!
Szívünknek oda a tisztasága,
S Urunkhoz jutni így nem lehet.

Elvesztettük az utat a mennybe:
Ha nem segítesz, mi lesz velünk?
Esengve kérünk, hogy jöjj mivélünk,
S mutasd a biztos utat nekünk!

Imádság

Alázatos szívvel fordulok hozzád,
szomorodottak vigasztalója, szent Antal!
Kérlek téged, tekints kéréseimre
és életem azon nehéz helyzeteire,
amelyekben most pártfogásodat kérem.
Jöjj segítségemre, aki mindenkin segítesz, ha hozzád folyamodik.
Könyörögj érettem Krisztus Urunknál, ó, Szent Antal,
aki az Ő hű szolgája vagy!
Erős pártfogóm, arra kérlek,
eszközöld ki mindenek előtt bűneim bocsánatát,
hogy a kegyelmet, amit Isten számomra előkészített,
minél könnyebben befogadhassam.
Mint Isten kedves barátja, kérlek,
vidd elé az én kéréseimet.
Nyerj meghallgatást ügyemben,
hogy a gondviselő Istent itt e földön s az örökkévalóságban
dicsérhessem és magasztalhassam. Ámen.

(rövid csend)

Mi Atyánk…

Üdvözlégy…

Dicsőség…

Záró könyörgés

Hatalmas csodatévő Szent Antal, hozzád menekülünk szükségeinkben.
Szíved annyira lobogott Isten és felebarátaid szeretetének tűzétől, hogy méltó voltál a szegénységben született kis Jézust karjaidon hordozni.
Azért fordulunk Hozzád teljes bizalommal, és kérünk, légy közbenjárónk az édes Üdvözítőnél, hogy könyörüljön rajtunk mostani szükségünkben. Nyerd meg hát számunkra azt a kegyelmet, amelyért alázattal esedezünk hozzád.

Páduai Szent Antal, Jézus barátja, könyörögj érettünk!